Drága barátom!
Amikor 2006 nyarán - Áron születése előtt néhány héttel - kollégák
lettünk, álmomban nem gondoltam volna, hogy néhány évvel később
üzlettársakká, barátokká, majd közösen exitált founderekké válunk.
Elért közös dicsőségeinknél sokkal fontosabb, hogy együtt ünnepelhetem
veled félszázadik születésnapodat és barátomnak hívhatlak.
Nem gondoltam volna.
Mint ahogy ismeretségünk és barátságunk során rengeteg mást sem
gondoltam, hogy lesz - legyen az számunkra rossz vagy éppen baromi jó.
Vélhetően nem túlzás azt állítanom, hogy - Kata mellett -
az elmúlt 15 évben te vagy az az ember, akivel a legtöbbet élhettem meg
és át.
Az alábbi gyűjtés 2010-től, a teljesség igénye nélkül néhány szösszenet
közös utunkról. Nem családi képtár, nem a legjobb képek a legjobb
formánkról, hanem néhány ritkábban előkerülő emlék amelyek számtalan közös
sztory-t juttatnak az eszembe az együtt átéltekről, kalandjainkról, a
közös „gyerekünkről".
Remélem még sokáig, jó egészségben folytathatjuk és mehetünk tovább,
együtt, előre. Legyél jól, legyetek jól, éld meg amiket megszeretnél és
kívánom, hogy „tudj úgy élni, ahogy a természetednek a lehető
legmegfelelőbb".
Kettőnknek pedig az kívánom, hogy a „frigyünk" maradjon meg igaznak,
ahogy eddig is volt.
További minden jót és jó szerencsét, Isten éltessen Atikám!